Mit kell tudni a HDD-ről?
A merevlemez (hard disk drive, rövidítése HDD) egy számítástechnikai adattároló berendezés. Az adatokat kettes számrendszerben, mágnesezhető réteggel bevont, forgó lemezeken tárolja. Maga az elnevezés retronima, ugyanis ezt az adattároló berendezést csak a floppy disk (hajlékonylemez) megjelenése óta nevezik így. Mivel forgó, mozgó alkatrészeket tartalmaz ezért élettratamuk mára jóval kisebb lehet, mint más olyan adattárolónak, amiben nincs forgó alkatrész, erről majd lejjeb olvashatsz.
Rengeteg gyártó különböző minőségben és sebességben, kapacitásban gyárt mai napig HDD adattárolókat, de ezeknek a sebessége és élettartama jóval kisebb lehet, mint pl.: SSD vagy pendrive. Tisztelet a kivételnek, nem azokról a már már ipari HDD-ről beszélek, amelyek állandó használat melett is képesek akár 10 évet is működni, hanem a sima felhasználóknak elérhető áron megvásárolható HDD-ről beszélek. Napjainban egyre nagyobb kapacitás melett lehet kapni viszonylag jó áron különböző méretű 3,5″, 2,5″ HDD-ket laptopokba és Pc-be egyaránt viszont az a megállapítás miszerint minnél több adatot tárolunk annál nagyobb veszteség érhet, ez igaz.
Mi az az SSD és mire jó?
A tartós állapotú meghajtó (más néven félvezető alapú meghajtó vagy szilárdtest-meghajtó, angol rövidítése SSD (a Solid-state drive kifejezésből)) félvezetős memóriát használó adattároló eszköz.
Bővebben, az SSD egy olyan, mozgó alkatrészek nélküli adattároló eszköz, ami memóriában tárolja az adatot, a környezetéhez, illetve a gazdaszámítógéphez a merevlemezekhez hasonlóan SATA vagy egyéb (SCSI, PCI Express, USB, stb.) csatlakozófelülettel csatlakozik és azokhoz hasonlóan blokkos adatelérést biztosít. Az SSD eszközökben a gyártók különböző típusú memóriákat használhatnak, mint pl. flash vagy különböző RAM fajták – ezt az ár- és a teljesítményigények határozzák meg.
A szilárdtest – angolul solid state – szó arra utal, hogy ez a technológia nem tartalmaz mozgó alkatrészeket, mint a hagyományos merevlemezek, hajlékonylemezek (floppyk). A mozgó alkatrészek hiánya miatt kevésbé sérülékeny, mint a hagyományos merevlemez, hangtalan, kevés hőt termel, nincsenek a mechanikából adódó késleltetések, az adathozzáférés egyenletesen gyors.
Az SSD-ket előszeretettel építik be laptopokba, subnotebookokba, netbookokba (pl. Asus Eee PC), valamint PC-kbe is, annak ellenére, hogy ezek tárolási egységre vetített ára nagyobb, mint a hagyományos merevlemeznek. Emiatt ahol lehetőség van több adattárolót alkalmazni, ott elsődlegesen az operációs rendszer és programok gyorsítására használják, az egyéb adatokat hagyományos merevlemezeken tárolják.
Most, hogy tisztáztuk mi az SSD rátérek arra, hogy miben jobb mint a HDD. Kevesebb hőt termel, ezt olvashattátok, nincs benne mozgó alkatrész, a sebesség élmény akár 2-3x jobb lehet, mint a HDD-nél, kisebb a meghibásodási aránnyal rendelkezik az SSD, nem érzékeny a mágnesre. A legjobban az zavar, hogy a mai modern világban mai napig HDD-vel árulják a laptopok nagy részét, pedig sok esetben ezek a laptopok nem feltétlen felső-közép kategóriások, hanem alsó, alsó középkategória. Anyagilag nézve semmivel nem lenne drágább SSD-vel árulni, inkább a gyártok erőltetik a felhasználókra, ami eléggé zavaró számomra. Persze el kell adni ezt is azt is, de nem minden áron.
Ha teheted használj SSD-t és nem térek ki az M2.NVMe SSD-re, mert az egy külön téma, amit később kitárgyalunk majd.
