HDD ( Hard Disk Drive )

A merevlemez, azaz HDD (hard disk drive) először az 1950-es évek végén mutatkozott be az  IBM gépeiben. Igen, ez bizony már 60 éves technológia.

Mágneses elven tárolja az adatokat, amit olvasófejekkel ér el. A tányér forog, az olvasófej ide-oda szaladgál a lemezen, így olvassa és írja az adatokat.

Alapvetően mechanikus elemekből épül fel, és sok fémből. Nehéz, lassú és relatíve könnyen meghibásodik.

Hogyan? Az olvasófej és a tányér közt a milliméternél kisebb távolság van, és erős lökésre, ütésre szó szerint végigszántja a fej a tányér felületét. A olvasófej kikapcsolt állapotban parkoló állásba kerül, hogy a laptop mozgatásakor ez ne történhessen meg.

Azonban ha nem megfelelően kapcsolod ki a laptopod, vagy egyszerűen csak lemerül, akkor nem tudja magát parkoló állásba tenni. És ezekből lesznek a részlegesen vagy teljesen tönkrement HDD-k, és akkor bizony oda minden dokumentumod, képed. A HDD-k emellett hangosak (a  kerregő hang a laptopodban), hajlamosak melegedésre és a több tányéros verziók jó nehezek is.

SSD ( Solid-state drive )

A rendszerindítás, programok indítása és futtatása villámgyorssá válik. Nem mellékesen az SSD-k nem tartalmaznak mozgó alkatrészt, így optimálisabbak laptopban való használatra.

Ráadásul könnyebbek is: ameddig egy 2,5” laptop HDD 108 grammot nyom, addig egy SSD ennek csak a felét! Energiafogyasztásban is jobbak, amit ha  párosítunk a magasabb IOPS-al (IO processes per second: másodperc alatt elvégzett műveletek  száma), akkor látható, hogy a magasabb ár hamarabb megtérül.