AI-tartalmat teszel közzé? Ezt kell tudnod az EU új jelölési szabályairól

Meta leírás:
AI-al készítesz cikkeket, képeket vagy chatbotot használsz? Mutatjuk, mikor kötelező az AI-jelölés, mikor nem, és milyen határidők vonatkoznak rád.

Az AI használata nem tiltott – de a rejtett AI-tartalom kockázatot jelenthet

Lehet, hogy már most is mesterséges intelligenciával készítesz cikkeket, képeket, termékleírásokat vagy közösségi médiás tartalmakat. Önmagában ezzel nincs probléma.

A döntő kérdés az, hogy az olvasód felismeri-e, amikor olyan tartalommal találkozik, amely mesterséges intelligenciával készült, vagy amelyet az AI olyan mértékben módosított, hogy az már félrevezető lehet.

Az Európai Unió AI Act rendeletének 50. cikke 2026. augusztus 2-től új átláthatósági kötelezettségeket vezetett be. A szabályok célja nem az AI használatának visszaszorítása, hanem az, hogy az emberek tudják, mikor kommunikálnak AI-rendszerrel, és mikor látnak mesterségesen létrehozott vagy manipulált tartalmat.

A számodra legfontosabb felismerés:

nem minden AI-al készült tartalmat kell automatikusan megjelölnöd.

A kötelezettség attól függ, hogy:

  • milyen tartalmat teszel közzé;
  • mi a tartalom célja;
  • megtévesztően valósnak tűnik-e;
  • közérdekű témáról szól-e;
  • történt-e valódi emberi szerkesztői ellenőrzés;
  • szolgáltatóként vagy felhasználóként használod-e az AI-rendszert.

Mikortól kell alkalmaznod az új szabályokat?

Az EU AI Act 50. cikkének átláthatósági követelményei 2026. augusztus 2-től alkalmazandók. Ettől a naptól az érintett AI-szolgáltatóknak és szakmai felhasználóknak teljesíteniük kell a rájuk vonatkozó kötelezettségeket.

https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2024/1689/oj/eng?utm_source=chatgpt.com

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden korábbi tartalmadat azonnal át kell alakítanod.

A 2026. augusztus 2. előtt létrehozott AI-tartalmakat főszabály szerint nem kell visszamenőleg megjelölni. Az Európai Bizottság ugyanakkor ösztönzi az önkéntes jelölést, amikor az technikailag észszerűen megoldható.

Ha tehát van egy régebbi technológiai blogod, amelyben AI-val készített illusztrációkat vagy cikkeket használtál, azokat nem kell automatikusan egyesével visszamenőleg felcímkézned.

Más lehet a helyzet, ha egy régi tartalmat 2026. augusztus 2. után:

  • jelentősen átdolgozol;
  • újragenerálsz;
  • új kampányban ismét megjelentetsz;
  • új tartalomként publikálsz.

Ilyenkor érdemes már az új szabályok szerint értékelni a közzétételt.

Két külön szereplő van: a szolgáltató és az alkalmazó

Az egyik leggyakoribb félreértés abból adódik, hogy összekeverik az AI-rendszer fejlesztőjének és felhasználójának kötelezettségeit.

AI-szolgáltató

Szolgáltatónak az számít, aki egy AI-rendszert:

  • fejleszt;
  • fejlesztet;
  • saját neve vagy védjegye alatt forgalomba hoz;
  • saját neve alatt üzembe helyez.

Ez lehet európai vagy EU-n kívüli vállalkozás is, ha a rendszer eredményét az Európai Unióban használják.

A generatív AI-rendszerek szolgáltatóinak úgy kell kialakítaniuk rendszereiket, hogy az általuk generált vagy manipulált szöveg, kép, hang és videó géppel olvasható módon felismerhető legyen AI-tartalomként.

Ilyen technikai megoldás lehet például:

  • digitális vízjel;
  • eredetigazoló metaadat;
  • tartalmi hitelesítési információ;
  • elektronikus jelölés;
  • más, géppel olvasható és interoperábilis módszer.

AI-alkalmazó

Alkalmazónak, vagyis deployernek minősülhet az a vállalkozás, szervezet vagy szakmai felhasználó, amely saját tevékenységében AI-rendszert használ.

Ide tartozhat például:

  • hírportál;
  • webshop;
  • marketingügynökség;
  • tartalomgyártó vállalkozás;
  • tanácsadó;
  • szabadúszó;
  • közintézmény;
  • saját AI-chatbotot használó weboldal.

A kizárólag személyes, nem szakmai használat főszabály szerint nem tartozik ide. Ha azonban az AI használatával rendszeres gazdasági előnyt szerzel, üzleti vagy szakmai tevékenységet végzel, már alkalmazónak minősülhetsz.

Számodra, weboldal- vagy blogtulajdonosként, jellemzően az alkalmazókra vonatkozó szabályok a fontosak.

Mikor kötelező jelezned az AI használatát?

1. Amikor a látogató AI-chatbottal kommunikál

Ha a weboldaladon chatbot, virtuális ügyfélszolgálat, AI-asszisztens vagy más közvetlenül kommunikáló AI-rendszer működik, a felhasználót tájékoztatni kell arról, hogy nem emberrel beszél.

A tájékoztatást már az első interakció kezdetén világosan és jól felismerhetően kell megadni, kivéve, ha egy átlagos, észszerűen tájékozott felhasználó számára teljesen nyilvánvaló, hogy AI-rendszerrel kommunikál.

Használható szöveg:

Ön egy mesterséges intelligencián alapuló virtuális asszisztenssel kommunikál.

Ezt ne rejtsd el kizárólag az adatkezelési tájékoztatóban vagy egy nehezen megtalálható aloldalon. A látogatónak még azelőtt látnia kell, hogy az AI-val való kommunikációját valódi emberi ügyintézésnek gondolná.

2. Amikor deepfake-et teszel közzé

A deepfake nem kizárólag hamis emberi arcot jelent.

Az AI Act szerint deepfake lehet olyan AI által generált vagy manipulált kép, hang vagy videó, amely létező vagy valószerűen létezhető személyre, tárgyra, helyre, szervezetre vagy eseményre hasonlít, és valótlanul hitelesnek vagy igaznak tűnhet.

Deepfake lehet például:

  • egy politikus mesterségesen előállított beszéde;
  • valós személy hangjának utánzása;
  • egy meg nem történt baleset valós felvételnek tűnő videója;
  • egy nem létező gyár fényképszerű bemutatása;
  • egy valódi cég nem létező adatközpontjának generált képe;
  • egy létező termék mesterségesen meghamisított bemutatása.

A közzétevőnek az ilyen tartalmat legkésőbb az első megjelenésekor világosan és érzékelhetően meg kell jelölnie. A gépi metaadat önmagában nem feltétlenül elegendő: a felhasználó számára is látható vagy hallható tájékoztatás szükséges.

Használható jelölések:

AI-generált tartalom. A kép nem valódi fénykép.

A videó mesterséges intelligenciával létrehozott vagy manipulált jeleneteket tartalmaz.

A hangfelvétel mesterségesen generált, nem az érintett személy eredeti hangja.

3. Amikor AI által írt közérdekű szöveget teszel közzé emberi ellenőrzés nélkül

Különösen fontos szabály vonatkozik azokra a szövegekre, amelyek célja a nyilvánosság tájékoztatása közérdekű ügyekben.

Ide tartozhat például:

  • politika;
  • választások;
  • közbiztonság;
  • egészségügy;
  • környezetvédelem;
  • jogérvényesítés;
  • közigazgatás;
  • fogyasztóbiztonság;
  • pénzügyi vagy gazdasági fejlemények;
  • tudományos vagy kulturális kérdések, amelyek közéleti vitát válthatnak ki.

Az ilyen AI-generált vagy AI által érdemben manipulált szöveget akkor kell világosan megjelölnöd, ha:

  1. nyilvánosan közzéteszed;
  2. a közönség tájékoztatása a célja;
  3. közérdekű témáról szól;
  4. nem történt valódi emberi felülvizsgálat vagy szerkesztői kontroll.

Az Európai Bizottság szerint a megfelelő emberi ellenőrzés érdemi tartalmi vizsgálatot jelent. Egy gyors átolvasás, helyesírás-ellenőrzés vagy nyelvtani javítás önmagában nem számít megfelelő szerkesztői kontrollnak.

Ha tehát az AI megír egy egészségügyi, pénzügyi, politikai vagy jogi cikket, te pedig ellenőrzés nélkül közzéteszed, a tartalmat jelölnöd kell.

Használható tájékoztatás:

A cikk szövegét mesterséges intelligencia generálta. A tartalom közzététel előtt nem esett át teljes körű emberi szerkesztői ellenőrzésen.

Mikor mentesülhet az AI által írt cikk a kötelező jelölés alól?

A közérdekű szöveg külön AI-jelölése nem szükséges, ha az valódi emberi felülvizsgálaton vagy szerkesztői kontrollon ment keresztül, és egy természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget vállal érte.

Az érdemi emberi ellenőrzés több lehet egyszerű olvasásnál.

A szerkesztőnek például:

  • ellenőriznie kell a tényállításokat;
  • meg kell vizsgálnia a felhasznált forrásokat;
  • ellenőriznie kell a neveket és időpontokat;
  • fel kell ismernie a félrevezető következtetéseket;
  • javítania kell a szakmai pontatlanságokat;
  • el kell döntenie, hogy a cikk publikálható-e;
  • felelősséget kell vállalnia a végső tartalomért.

Ha mindez megtörténik, a kötelező jelölés alól mentesülhetsz. Ettől függetlenül önként továbbra is tájékoztathatod az olvasóidat az AI használatáról.

Használható önkéntes szöveg:

A cikk elkészítéséhez mesterséges intelligenciát is használtunk. A tartalmat közzététel előtt emberi szerkesztő ellenőrizte és jóváhagyta.

Ez marketing szempontból nem feltétlenül hátrány. A világos tájékoztatás azt mutathatja, hogy nem rejted el az alkalmazott technológiát, miközben a tartalomért emberi felelősséget vállalsz.

Minden AI által írt blogcikket jelölnöd kell?

Nem.

Az AI Act nem mondja ki, hogy minden AI-val készített blogbejegyzés automatikusan jelölésköteles.

Egy általános technológiai útmutató, programozási segédlet, termékhasználati leírás vagy szórakoztató cikk nem feltétlenül minősül közérdekű tájékoztatásnak.

A döntésnél azt kell megvizsgálnod:

  • mi a cikk témája;
  • mire használhatja az olvasó;
  • befolyásolhat-e fontos döntést;
  • közéleti vagy társadalmi jelentősége van-e;
  • történt-e megfelelő szerkesztői ellenőrzés.

Egy PHP-kód használatát bemutató technikai cikk általában más megítélés alá esik, mint egy olyan cikk, amely egészségügyi kezelésekről, befektetésekről, jogokról vagy választásokról tájékoztat.

A gyakorlatban akkor jársz el biztonságosabban, ha a közérdekű, pénzügyi, egészségügyi, jogi és politikai tartalmaknál dokumentálod az emberi ellenőrzés folyamatát.

Mi a helyzet az AI-generált képekkel?

Nem minden AI-kép deepfake, és nem minden AI-képhez kötelező látható jelölést tenned.

A kérdés nem az, hogy a képet AI készítette-e.

A kérdés az, hogy a kép:

  • valós személyt, tárgyat, helyet vagy eseményt utánoz-e;
  • hiteles fényképnek tűnhet-e;
  • megtévesztheti-e a közönséget;
  • dokumentációként, bizonyítékként vagy termékfotóként jelenik-e meg.

Általában nem deepfake

Jellemzően nem minősül megtévesztő deepfake-nek:

  • absztrakt programkódos háttér;
  • futurisztikus robotillusztráció;
  • látványosan fiktív technológiai jelenet;
  • stilizált szervergrafika;
  • rajzolt vagy képregényszerű gép;
  • egyértelműen illusztratív infografika.

Az Európai Bizottság iránymutatása szerint a tartalom megítélésénél számít a hasonlóság, az üzenet, a közzététel környezete és a közönség várakozása is. Ha az olvasó nem számít arra, hogy valódi dokumentumfelvételt lát, kisebb a megtévesztés veszélye.

Jelölés válhat szükségessé

Egy gépet vagy kódot ábrázoló kép is problémás lehet, ha valósághű és hamis benyomást kelt.

Például:

  • nem létező szervert mutatsz be a vállalkozásod saját infrastruktúrájaként;
  • AI-generált ipari gépet valódi eladó termékként hirdetsz;
  • egy nem létező biztonsági incidenst valós képernyőképként mutatsz be;
  • mesterségesen létrehozott kódrészletet hiteles bizonyítékként használsz;
  • generált adatközpontot saját telephelyed valódi fényképeként publikálsz.

Ebben az esetben nem az számít, hogy ember szerepel-e a képen, hanem az, hogy a tartalom valótlanul hitelesnek tűnhet-e.

Biztonságos jelölés:

AI-generált illusztráció. A kép nem valódi helyszínt vagy konkrét rendszert ábrázol.

Mikor nem szükséges külön AI-jelölés?

Az AI használata önmagában nem vált ki minden esetben tájékoztatási kötelezettséget.

Jellemzően nem kell külön látható AI-jelölést alkalmaznod, amikor az AI kizárólag kisegítő vagy szokásos szerkesztési funkciót végez, és nem változtatja meg érdemben a tartalom jelentését. Az EU iránymutatása külön kivételként kezeli a standard szerkesztést és azokat az eseteket, amikor az AI nem módosítja lényegesen a bevitt adatot vagy annak jelentését.

Ilyen lehet például:

  • helyesírás javítása;
  • nyelvtani korrekció;
  • elütések javítása;
  • szöveg formázása;
  • fényerő vagy kontraszt módosítása;
  • kép átméretezése;
  • zajcsökkentés;
  • kisebb technikai képhiba javítása;
  • rövid kódrészlet generálása;
  • gépek közötti, ember számára nem megjelenő tartalom;
  • zárt ipari fejlesztési folyamatban használt köztes eredmény.

Az Európai Bizottság FAQ-ja külön kiemeli, hogy a forráskód és egyes rövid számsorok, szimbólumok vagy karakterláncok a szolgáltatói gépi jelölési kötelezettség körén kívül eshetnek.

Ez nem jelenti azt, hogy az AI által generált hibás kódért senki nem felel. A közzétett vagy felhasznált eredmény szakmai ellenőrzése továbbra is a te érdeked és felelősséged.

Kötelező vagy nem kötelező?

EsetJelölésMiért?
AI által írt közérdekű hír emberi ellenőrzés nélkülKötelezőKözérdekű tájékoztatás, szerkesztői kontroll nélkül
Közérdekű cikk valódi emberi ellenőrzéssel és felelősségvállalássalFőszabály szerint nem kötelezőAz emberi felülvizsgálat kivételt jelenthet
Általános programozási útmutatóNem automatikusan kötelezőNem feltétlenül közérdekű publikáció
Helyesírás AI-val történő javításaJellemzően nem kötelezőSzokásos kisegítő szerkesztés
Szöveg egyszerű fordításaNem automatikusan kötelezőA konkrét felhasználás és módosítás mértéke számít
Valós politikust utánzó hamis videóKötelezőDeepfake
Valós személy hangjának mesterséges utánzásaKötelezőMegtévesztően hitelesnek tűnhet
Absztrakt programkódos illusztrációJellemzően nem kötelezőNem valós eseménynek vagy dokumentumnak tűnik
Futurisztikus robotgrafikaJellemzően nem kötelezőEgyértelműen illusztratív lehet
Nem létező gép valódi termékfotókéntJelölés szükséges lehetMegtévesztő kereskedelmi tartalom
AI-generált modell webshopbanA körülményektől függValós személy vagy terméktulajdonság látszatát keltheti
AI-chatbotTájékoztatás szükségesA felhasználónak tudnia kell, hogy AI-val kommunikál
Belső céges e-mail nyelvi javításaJellemzően nem kötelezőNem nyilvános, kisegítő használat
2026. augusztus 2. előtt készült deepfakeNem kell kötelezően visszamenőleg jelölniA Bizottság önkéntes jelölést javasol
2026. augusztus 2. után közzétett deepfakeKötelezőAz 50. cikk szabályai már alkalmazandók

Mit jelent a 2026. december 2-i határidő?

A 2026. december 2-i időpontot könnyű félreérteni.

Ez nem általános türelmi idő minden vállalkozásnak, és nem jelenti azt, hogy egy weboldalnak, hírportálnak vagy webshopnak decemberig semmit sem kell tennie.

A korlátozott átmeneti időszak kizárólag:

  • a 2026. augusztus 2. előtt forgalomba hozott AI-rendszerekre;
  • az AI által generált tartalmak géppel olvasható megjelölési és felismerhetőségi kötelezettségére;
  • az AI-rendszerek szolgáltatóira

vonatkozik.

E rendszerek szolgáltatóinak az érintett technikai kötelezettséget 2026. december 2-től kell teljesíteniük.

Ez nem tolja ki automatikusan:

  • a chatbotok tájékoztatási kötelezettségét;
  • a deepfake-ek látható megjelölését;
  • a közérdekű AI-szövegek jelölését;
  • az érzelemfelismerésről szóló tájékoztatást.

Ezeknél főszabály szerint 2026. augusztus 2. a meghatározó dátum.

Elég egy mondatot tenned a weboldal láblécébe?

Egy általános AI-nyilatkozat jó kiindulópont, de nem mindig elegendő.

Használható láblécszöveg:

Weboldalunk egyes szöveges és vizuális tartalmainak elkészítéséhez mesterséges intelligenciát használunk. Ahol azt a tartalom jellege vagy a vonatkozó szabályozás szükségessé teszi, az AI által generált vagy módosított tartalmat külön is megjelöljük.

Ez segít általánosan tájékoztatni a látogatókat, de egy konkrét deepfake vagy jelölésköteles közérdekű cikk esetén közvetlen, az adott tartalomnál elhelyezett tájékoztatásra is szükség lehet.

A jelölés akkor működik jól, ha:

  • az olvasó könnyen észreveszi;
  • nem kell külön menüpontot keresnie;
  • megérti, mi készült AI-val;
  • megérti, történt-e emberi ellenőrzés;
  • még azelőtt találkozik vele, hogy a tartalmat valódinak hinné.

Az EU által létrehozott AI-ikonok használata önkéntes. Az ikon önmagában nem garantálja a jogi megfelelést, és a közzétevő felelősségét sem váltja ki.

Milyen jelölést használj a saját cikkeidnél?

Ha az AI írta a szöveget, és nem történt érdemi emberi ellenőrzés:

A cikk szövegét mesterséges intelligencia generálta. A tartalom közzététel előtt nem esett át teljes körű emberi szerkesztői ellenőrzésen.

Ha az AI részt vett a cikk elkészítésében, de te ellenőrizted és jóváhagytad:

A cikk elkészítéséhez mesterséges intelligenciát is használtunk. A tartalmat közzététel előtt emberi szerkesztő ellenőrizte és hagyta jóvá.

Ezt a második mondatot csak akkor használd, ha az emberi ellenőrzés valóban megtörtént.

Ha a kép technológiai illusztráció:

AI-generált technológiai illusztráció.

Ha a kép nem konkrét helyet vagy rendszert mutat:

AI-generált illusztráció. A kép nem valós helyszínt vagy konkrét informatikai rendszert ábrázol.

Ha manipulált videót használsz:

A videó mesterséges intelligenciával generált vagy módosított tartalmat tartalmaz.

Mit tegyél most?

Nem szükséges minden tartalmadat törölnöd, és nem kell minden AI-val készített mondat mellé figyelmeztetést tenned.

Egy egyszerű, dokumentálható folyamat többet ér, mint egy túl általános nyilatkozat.

1. Oszd három csoportba a tartalmaidat

Alacsonyabb kockázat:

  • technikai illusztráció;
  • absztrakt grafika;
  • programozási útmutató;
  • kisegítő nyelvi javítás.

Ellenőrzést igénylő tartalom:

  • fotórealisztikus AI-kép;
  • termék- vagy szolgáltatásbemutató;
  • egészségügyi, jogi vagy pénzügyi szöveg;
  • közéleti vagy tudományos tájékoztatás.

Egyértelműen jelölendő tartalom:

  • deepfake;
  • AI-chatbot;
  • közérdekű AI-szöveg valódi emberi kontroll nélkül;
  • valós személy hangját utánzó tartalom.

2. Vezess be szerkesztői ellenőrzést

Minden AI-cikknél ellenőrizd:

  • helyesek-e a tények;
  • valódiak-e a források;
  • pontosak-e a dátumok;
  • nem tartalmaz-e kitalált idézetet;
  • nem kelti-e szakértői tanács látszatát;
  • összhangban van-e a cím a tartalommal;
  • szükséges-e külön AI-jelölés.

3. Használj közvetlen jelölést, amikor szükséges

Ne csak az adatvédelmi tájékoztatóban írj az AI-ról.

A jelölést helyezd:

  • a cikk címe vagy szerzői adatai közelébe;
  • a kép alá;
  • a videó elejére;
  • a chatbot első üzenetébe;
  • a hanganyag elejére vagy közvetlen közelébe.

4. Dokumentáld, hogy ki ellenőrizte a cikket

Belső nyilvántartásban érdemes rögzítened:

  • mikor készült a tartalom;
  • melyik AI-rendszert használtad;
  • ki ellenőrizte;
  • milyen forrásokat vizsgált meg;
  • milyen javításokat végzett;
  • mikor hagyta jóvá a publikálást.

Ez nemcsak a jogi megfelelést támogatja. Az oldalad minőségét és hitelességét is erősíti.

A legnagyobb hiba nem az AI használata

A valódi kockázat abból származik, amikor az olvasód nem tudja eldönteni:

  • emberrel vagy géppel kommunikál-e;
  • valódi vagy mesterséges képet lát-e;
  • ellenőrzött vagy automatikusan közzétett információt olvas-e;
  • vállalt-e valaki felelősséget a tartalomért.

Ha világosan kommunikálsz, ellenőrzöd a fontos állításokat, és a jelölést ott helyezed el, ahol az olvasó valóban találkozik a tartalommal, egyszerre csökkentheted a jogi kockázatot és növelheted a bizalmat.

Az AI-t nem kell elrejtened.

Azt kell megmutatnod, hogy te irányítod a használatát, te ellenőrzöd az eredményt, és te vállalod a felelősséget azért, amit közzéteszel.

Rövid összefoglaló

  • Az AI Act 50. cikkének átláthatósági szabályai 2026. augusztus 2-től alkalmazandók.
  • Nem kell minden AI-tartalmat automatikusan megjelölni.
  • A deepfake-eket világosan jelölni kell.
  • A közérdekű AI-szöveget jelölni kell, ha nem történt valódi emberi felülvizsgálat vagy szerkesztői kontroll.
  • A chatbot használóját tájékoztatni kell arról, hogy AI-val kommunikál.
  • Az egyszerű technikai vagy nyelvi szerkesztés jellemzően nem teszi kötelezővé a látható AI-jelölést.
  • A 2026. augusztus 2. előtt létrehozott tartalmakat nem kell kötelezően visszamenőleg felcímkézni.
  • A 2026. december 2-i türelmi idő csak meghatározott, korábban piacra helyezett AI-rendszerek szolgáltatóinak gépi jelölési kötelezettségére vonatkozik.
  • Egy általános láblécnyilatkozat hasznos, de nem minden esetben helyettesíti a tartalom közvetlen megjelölését.

Jogi tájékoztatás:
Ez a cikk általános tájékoztatást nyújt az EU AI Act átláthatósági követelményeiről. Nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak. Konkrét megfelelési kérdésben technológiai vagy adatvédelmi jogban jártas szakember segítsége indokolt.

A weboldalon megjelenő szöveges és vizuális tartalmak előállításához mesterséges intelligenciát (AI) használunk.